A ló kialakulása...

A ló fejlődése az egyik legtisztább az emlősök közül. De hosszú út volt ám a mai napok lovához! Közel 60 millió év. Hogy hogyan nézett ki az első ló?
 Nahát az első ló az úgynevezett Phenacodus volt, amely töredékben sem hasonlított az Equus-hoz(mai lóhoz). Ő csak egyfajta kiinduló pont volt. Itt egy ábrázolás róla:
Mint látod, hosszú farokcsont és farok, ragadozós fej, rókaméret, 5-5 ujj a lábakon, melyeknek végén kisebb szaru képződmény volt, a pata elődje... Nem is hasonlít, ugye?
  Kb. potom 5 millió évvel később belőle alakult ki a Hyracotherium, mondhatni ,,ősló". Míg ő szépen kifejlődött Európában, Amerikában is kialakult egy őslóféleség: Az Eohippus. Mellső végtagjain már csak négy, míg a hátsó lábakon három ujj volt. Lassan az elülső lábain az ellső, hátulsó lábain az első és az ötödik ujj elcsökevényesedett, avagy szépen ,,visszafejlődött". Csak bőr alatt tapintható csontok emlékeztettek utána a lábujjakra. Egy kis méretarány:
 

 Lassacskán a fogazata is átalakult növényevőnek megfelelően, és ami szerintem az egyik legfontosabb, hogy a szemfogak egyre kissebbek lettek. És aztán...
  Átugrunk megint több millió évet. Összesen 15 milliót. Kialakul a Mesohippus. 20 cm-ről már 55-60 cm-re megnőtt, s testfelépítése már a mai lovakhoz megfelelően változott. Minden lába 3 ujjú lett. Fogazatában már nagyrészt zápfogakhoz hasonló fogak alakultak ki. Rokon fajnak tekinthetjük a Miohippust, amely körülbelül ugyanolyan, csak nagyobb testű. Mesohippus:

 A lófejlődés az amerikai kontinensen volt jelentősen. A Mesohippusból kialakult a Parahippus. Itt már a lovak lombevésről áttértek a végleges fűevésre. A Merychippus alkata állt a legközelebb a modern lóéhoz. Elérte a közel egy méteres magasságot. De még mindig háromujjú volt, viszont középső lábujja úgy megnőtt, és a többi úgy elcsökevényesedett, hogy lényegében már csak az érte a talajt. A többi kettő már csak a mozgásban segítette. Merychippus:
 
 A Merychippus tovább fejlődött alakja a Hipparion, no meg a Neohipparion volt. (Az utóbbi Európába is eljutott, majd a Stylohipparion lett itteni utódja, de ez most nem lényeg.) Viszont az előbbi kettő vakvágánynak bizonyult, mind kihaltak. Mert a főszála a lófejlődésnek továbbra is Amerikában futott, Pliohippus nevű egyed vezetésével. A Pliohippus lábain az elcsökönyösödött lábujjak már alig-alig látszódtak. A koponyája már nagyon hasonlított a mai napok lovaiéhoz, az Equus Caballoséhoz, de persze néhány vonás (pontosabban mélyedések a pofacsontban) még eltértek tőle. Pliohippus:
 
 A Pliohippus után az Equus következett, vagyis a mai ló, amely Észak-Amerikában fejlődött ki, és eljutott Dél-Amerikához és Európához is. Viszont Észak- és Dél-Amerikában a Holocén földtörténeti korban kihalt, de Eurázsiában sikeresen tovább fejlődött. Itt elkülönödött négy ágra: Equus-lovak-, Asinus-szamarak, vagy ha jobban tetszik ,,csacsik"-, Hemionus-félszamarak, gondolom öszvérek-, és Hippotigris-zebra- . És így háziasítottuk az előbbi kettőt (ló, szamár), és így kerültek be a mindennapi életünk vázlataiba.