Látás:
A ló látásáért a szem felelős. Három része:
-szemgolyó: fényérzékelés (fényingerek)
-a szemhéjak: a szemgolyót védik, mozgatják
-a látóideg: fényinger vezetés az agykéreg látásért felelő részébe
A szemgolyót három hártya alkotja - külső, belső, középső. A középső egyes része az úgy nevezett ,,szivárvány hártya", ami a szem színét határozza meg, és körülveszi a pupillát. A szivárvány hártya pupilláris részén kicsi, feketés barna, kerek szemecskék vannak, úgy nevezett szőlőgerezdek. Néha beleemelkednek a pupilláris résbe. A szem felső és alsó szemhéján kívül elhelyezkedik egy harmadik szemhéj, a belső szemszögletben, vagy egy pislogóhártya. A lovak szeme bár összetett, nem minden színt látnak olyan jól, mint mi, legalább is másképp. Szemükkel leginkább csak két oldalra látnak, de például hátra felé nem. Látókörzetük ebből kiindulva két oldalra helyezkedik el.  

A hallás:
A lovak egyik legösszetettebb szerve. Mint a legtöbb állatnak, a lovak hallása is sokkal jobb az emberénél, több rezgést, hangszín emelkedést/süllyedést észlel. Bár a lovak nem értik az emberi beszédet, sok vezényszavat képesek megjegyezni, és a hangsúly segítségével könnyen írányíthatjuk őket. Remek memóriájuknak köszönhetően megjegyzik gazdájuk hangját, egy jármű hangját, vagy akármi másét is. De a fülükkel nem csak hallanak, hanem az az egyensúly szerve is náluk, akárcsak nálunk is.

Ízlelés:
A lovak ízlelését a nyelv, azon belül az ízlelőbimbók segítik. Az ízlelőbimbókat a szőrsejtek és támasztósejtek alkotják. Ahogy a nyál feloldja az ízanyagokat, azok a szőrsejtek felületére kerülnek, ingerületet idéznek elő, majd a sejtektől induló ízérző ideg rostjai véget érnek a nyúltagyvelő ízlelő magjában.

Szaglás:
A szaglás főszerve az orrüregben, azon belül is a felső orrjárat majd orrkagyló hátulsó felületén, a szaglónyálkahártyában található. Ezen a részen a nyálkahártya vaskos, és lágyabb, mint más részein. Váladéka híg. A szaglás csak a nedves nyálkahártya felületén működhet. A hámban módosult idegsejtek, avagy orsó alakú szaglóhámsejtek találhatók. A sejtek alapja a szaglóideg rostjainak kiindulási pontja, ahonnan egészen a koponyaüregből az agyvelőbe jutnak. A szaglósejtek csak a gázok és/vagy gáz állapotú anyagokat érzékelik. A ló kíváló szaglásszervvel rendelkezik, ami szinte jobban segíti a tájékozódásban, mint a szeme.